Vlkolinec község a Nagy-Fátrában, Sidorovo hegy alatt, 718 m tengerszint feletti magasságban egy tipikus hegyi falu. Okiratokban először 1376-ban említik mint Rózsahegy egyik utcáját. 1625-ben 9, 1828-ban 51 háza volt. 1944-ben a II. világháború alatt a német hadsereg felgyújtotta a partizánok elleni hadművelet során.
1977-ben emlékhellyé nyilvánították, 1993-tól az UNESCO által nyilvántartott Emberiség öröksége jegyzékbe tartozó emlékhely is. Azért került ilyen előkelő nyilvántartásba, mert a faluban megmaradt 45 teljesen egyedi, kőalapú, agyaggal kent falú, zsindelyes paraszti kis ház. A 19. században épült házak jellegzetes alaprajzzal, három helyiséggel rendelkeznek. Az előszoba padlója vert agyag, a lakószoba padlózott. A kemence az előszobában van, a füst a nyerges zsindelytető nyílásán távozik. Bár a háznak kőalapja van, pincéje azonban nincs. Minden ház fából készült, csak a falu templomja kőből.
Vlkolinec község a Nagy-Fátrában, Sidorovo hegy alatt, 718 m tengerszint feletti magasságban egy tipikus hegyi falu. Okiratokban először 1376-ban említik mint Rózsahegy egyik utcáját. 1625-ben 9, 1828-ban 51 háza volt. 1944-ben a II. világháború alatt a német hadsereg felgyújtotta a partizánok elleni hadművelet során.
