Magurka Szlovákia legmagasabban fekvő települése 1050 m tengerszint fölötti magasságban, a Lipcsei-völgy (Ľupčianska dolina) zárlatában, az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) gerince alatt, a Latibor-szécs (Latiborská hola), Ďurková a Chabenec ormai alatt. A települét egy utcában felépített faházak alkotják, a település egy nyitott terepen van.
Magurkát már a 14. században alapították, ennek oka a bányászat volt. Ma Németlipcse (Partizánska Ľupča) része. Aranyat kb. 1250-ben kezdtek itt bányászni. Mária-Terézia királynő alatt a bányákat államosították. A település fontos volt az Osztrák-Magyar Monarchia alatt is a jelentős arany és az aranyat kísérő ércek bányásása miatt. A bécsi Kunsthistorische Museum Ásványtani részlegében látható egy pazar aranyrög, Magurka felirattal. A budapesti múzeumban és található egy 8 kg-os, Magurkából származó, színaranyrög. Az aranybányászat az I. világháború előtt élte fénykorát, akkor évente kb. 25 kg aranyat bányásztak ki. Különös értéke van a kis bányásztemplomnak; tornyában mindmáig megvan azon óriási kereplő, amellyel hajdan munkába hívták a bányászokat és amelyel a „sikta“ végét is jelezték.
Magurka kitűnő kiindulópont a Latibor-szécsre (1648 m), Ďurkovára (1749 m) és a Chabenecra ( 1955 m), de egészen Dóvalig (Donovaly) is elmehetünk.
Télen a Magurka—Lúzsna terepein főleg a sífutók találják meg számításukat, az oda-vissza pálya 16 km hosszú. Hasonló a Magurka-Németlipcse pálya, ez oda-vissza 25 km-es. Ha a hóviszonyok kedvezőek, jó síelők feljuthatnak az Alacsony-Tátra főgerincére, ahol meglátogathatják a Chabenec alatti menedékházat.
MEGJEGYZÉS: Németlipcse (Partizánska Ľupča) község része.
