A tengerszint felett 576 m-re fekvő város a Liptói-medence közepén, Zsolnáról (ilina) a Magas-Tátrába (Vysoké Tatry) vezető főút mellett. Kiindulópont a Nyugati- és az Alacsony-Tátrába.
   
A város története a korabronzkorig vezethető vissza, erről bronzleletek tesznek bizonyságot. Feltártak itt egy XI-XII. századbeli temetőt is. Okiratokban először 1286-ban szerepel. Eleinte földbirtokos városként fejlődött, az első előjogokat a XIV. és XV. században kapta meg, ekkor kapta a heti- és ünnepi vásárok tartásának jogát. 1677-ben Liptó vármegye székhelyévé vált. 1713-ban itt végezték ki Juraj Jánosík betyárt.
   
A XIX. század közepén a szlovák nemzeti élet központja lett. Ezzel régebbi hagyomány folytatódott, hiszen a XVII. században itt tevékenykedett Tranovszki György (Tranoscia). Az itt tevékenykedők közül említsük meg Gapar Fejérpataky-Belopotockýt, Michal M. Hodát, Matú Blahot. túr L. követői 1844-ben itt alapították meg a Tatrín nevű irodalmi és könyvkiadó egyesületet. A XIX. század végén, XX. század elején a városban pezsgő kultúrélet volt (egyletek, színházak, kiadó). A nemzetiségi élet csúcspontja az 1848. 5. 10-én megjelent "A szlovák nemzet követelései" c. kiáltvány elfogadása és megjelentetése volt.
   
Az elnyúlt főtéren találjuk a XVI. és XVII. századbeli polgári házakat (Pongrác-kúria, Seliga-ház - ma Janko Kráž Múzeum), a megyeházát, és a Szent Miklós templomot. A templom 1280 körül épült egy régebbi templom helyén. A XV. század második felében kibővítették, árkádjait befedték, a XVIII. században részben barokk stílusban építették át, majd az 1883-as tűzvész után teljesen felújították. Gótikus boltívei, ablakai és a belső berendezés egyes részei eredei stílusban maradtak meg. A főoltár neogótikus stílusú, 1500-1510-ből származó eredeti gótikus festett szárnyaival és egy szent gótikus stílusú szobrával. 1783-1785 között épült fel a klasszicista stílusú evengélikus templom, későromán stílusú bejárattal. Toleráns szellemben épült, 1833-1885 között felújították, ekkor építették hozzá a tornyot is.
   
A városban találhatunk még egy 1842-1846 között épült, majd 1906-ban felújított klasszikus zsinagógát is, Janko Kráž emlékművét, és P. Bohúň képtárát.
MEGJEGYZÉS: Liptószentmiklós város részei: Bodice és Déményfalva (Demänová).