Mezőgazdaságból élő nagy falu a Garam jobb partján, a Nagy-Vápenyica déli lábánál. Fontos néprajzi hagyományokkal rendelkező település.
A település a murányi uradalom része volt, a XVI. század elején alapították oláh betelepítéssel. A XVII. században további betelepítéssel bővítették. Lakosai főleg pásztorkodással, sajtkészítéssel, juhtenyészethez szükséges edények készítésével, szövet- és vászonszövéssel valamint erdei munkával keresték kenyerüket. A XVIII. század végén a környéken vasércet fedeztek fel, ezért a lakosok az erdei és a fűrésztelepi munkákon kívül a lopéri vasgyárban is találtak munkalehetőséget.
A községben található egy 1800-ból származó későbarokk stílusú római katolikus templom, amelyet 1895-ben felújítottak valamint egy 1793-ból származó későbarokk stílusú paplak.
A helpai sajátos népművészetet fényképen és filmen Karol Plicka nemzeti művész örökítette meg, az irodalomban több néprajzi monográfiában is leírták. 1963-tól évente folklórünnepek - a Felső-Garamvölgyi Dal- és Táncnapok - színhelye.
Az idősebb korosztály még ma is népviseletben jár. Több háromhelyiségű, gerendás, zsindelytetős alápincézett ház is megmaradt.
Mezőgazdaságból élő nagy falu a Garam jobb partján, a Nagy-Vápenyica déli lábánál. Fontos néprajzi hagyományokkal rendelkező település.
