A Liptószentmáriai-víztároló építésének részeként a 20. század hatvanas éveitől kezdve az érintett területen feltáró régészeti kutatást folyt. Ez a kutatást felszínre hozott olyan dolgokat, amelyek hosszú évszázadokon keresztül rejtve voltak a kíváncsi tekintetek előtt.
A Vág liptói partjain már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A régészek türelmes munkája feltárta a vaskor és a római kor embere életének maradványait. A terület leggazdagabb leletei a kelta korból származnak. 1991-ben a Kis-Holló régészeti lelőhelyét a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították.
A Kis-Holló régészeti skanzen Liptó legjelentősebb régészeti lelőhelye. Látogatása ablakot nyit a legrégibb történelmünk fejezeteibe.
